Nem barokkos túlzás azt állítani, hogy ez a barokk stílusú épület városunk legmonumentálisabb temploma, ám hogyan is múlhatnánk felül városunk híres szülötte, Keresztury Dezső irodalmár, akadémikus méltatását: „(…) a város művészileg legjelentékenyebb épülete (…). A dunántúli barokk nehézkes, de darabosságban is vonzó stílusában épült, s úgy ült, terebélyesen, földhöz lapulva a város közepén, mint egy gondos kotlóstyúk.”
Már a XIII. század közepén is templom állt ezen a helyen, melynek falai köré emelték a mai, kéttornyú épületet 1747-1769 között. Itt szolgált pályája elején Mindszenty József apátplébánosként.
 

Kicsi a tér, de látnivalókban gazdag! Járj emelt fővel és sok érdekességre lelhetsz a Hagymasisakos Ispitával és a Postapalotával szemben: Kossuth Lajos, a nagy államférfi mellszobra, mellette az egykori takarékpénztár sárga épülete, melynek homlokzatán a kirakatok felett régi zalaegerszegi képeslapokat találsz. 

A zalaegerszegi zsidóság múltja, épített örökségünk, gömbsisakok, színes ablakok. Véletlenül se hagyd ki ezt a sokszínű, impozáns létesítményt, mert nem csak a történetisége jelentős, nem csak földrajzilag és építészetileg számíthatjuk a város egyik központjának, de programjaival, kiállításaival, koncertjeivel a helyi kulturális élet egyik origója is!

Az épület az eklektikus zsinagógaépítészet szép példája, belsejét egykoron színes festések, stukkók díszítették. Vallási funkciója a világháborút követően megszűnt, 1983 óta a felújított épület hangverseny- és kiállítóteremként működik. Az időszaki kiállítások mellett emeletén megtekinthető a városi zsidóság történetét bemutató összeállítás, melynek egyik fő érdekessége a padlótérkép.

A Kálvária kápolna a Rózsák tere melletti kis dombon magasodik, messziről jelezve az arra haladóknak, hogy Zalaegerszeg múltjáról regél. 1751-ben már állt a kápolna, a szabók céhe építtette, Szent Ilona után nevezték el. Körülötte a város ódon temetője, melynek egyik legrégebbi sírjele Gothard János csizmadiamester – a Mindszenty téren álló Szentháromság szobor egykori gondviselője – homokkőből faragott síremléke. Ha betérsz ide, a kerítésfal belső oldalán az 1930-as években készült reliefeket találsz, melyek Jézus kálváriáját mutatják be.

Az 1930-as évek végén a kisszámú református közösség kezdeményezte a templom építését. Hogy gyarapítsák a munkálatokhoz szükséges tőkét, 2000 levelezőlapot küldtek szét az országban a felépítendő, Szeghalmy Bálint által tervezett templom ábrázolásával. A templomot 1942-ben avatták. 
Festett üvegablakait történelmi családok címerei díszítik. Az ablakokat, hogy védjék őket, a második világháború idején eltávolították, s csak a 20. század utolsó évtizedében kerültek vissza helyükre.
Virágos cserépkályháját városunk szülötte, Németh János a Nemzet Művésze, Munkácsy-díjas keramikusművész édesapja, Németh Gábor kályhásmester készítette.
 

A város főutcájának végén járva mindenképpen keresd fel a neogótikus evangélikus templomot, melyet a neves mester, Morandini Tamás épített a kis számú evangélikus közösség számára. A templom mai napig működő Angster-orgonája igazi kuriózum. A helyi evangélikus közösség a mai napig úgy tartja számon, hogy templomuk harangja éppen akkor kondult meg először, mikor II. Rákóczi Ferencet 1906-ban újratemették. A templom keleti oldalán Luther Márton szobra áll.

Világszenzáció! De legalábbis teljesen egyedülálló a mi földön járó toronyóránk, mely üvegkalickájában szemérmetlenül tárja fel óraművének pontos működését. A Guinness Rekordok Könyvébe is ezért nem kerülhetett bele, mert még csak hasonlítani sem tudták mihez, így viszonyítási alap híján nem lehetett rekordként elkönyvelni.